A patkolás évszázados tudomány. Nagyon sokan és sokféleképpen vélekedtek arról, hogy milyen is a helyes patkolás. Napjainkban a technika fejlődésével egyre bővülnek ismereteink. Ennek következtében számos tévhit eloszlott és egyre inkább kialakul a fiziológiás patkolás elve.

A lábvég anatómiájának és fiziológiájának tanulmányozása számos fontos szempontot sugall, amelyeket a pata trimmelésénél (a szaru rövidítése, faragása) és patkolásánál figyelembe kell venni. A fiziológiai patkolás azt jelenti, hogy a lehető legkisebb mértékben szabad csak akadályozni a láb működését, bár a patkolás minden formája valamilyen szükséges rossz. A javító vagy gyógypatkolás rövid időre szükségessé teheti ezen elvek némelyikének megsértését.

-Ha nem történik kiegyensúlyozott, természetes kopás, a patafalat a megfelelő méretűre kell csökkenteni.

-A pata szögét befolyásoló, néhány fokosnál nagyobb változtatások, különleges eseteket kivéve, nem hajthatók végre egyszerre, az inak és ínszalagok sérülésének lehetősége miatt. 

-A nyírt csak csekély mértékben faragjuk, annyira, hogy a nyírbarázdák könnyen tisztíthatóak legyenek ápoláskor. Ideálisan a nyírnak a patafal sarki részének talajszintjével kell egy szinten lenni.

-A saroktámasztókat úgy kell faragni, hogy azok a patafallal a saroknál egy szintbe kerüljenek. A talppal egy síkban kell, hogy legyenek, ezzel elkerülhető, hogy az esetleg kiálló részek letörjenek, vagy fölrepedjenek. A saroknál a patkó sarkának kell átvennie a saroktámasztótól a súlyt. A saroktámasztókat és a sarokfalat nem szabad megnyitni, mivel ez károsíthatja az alátámasztó és súlyt hordozó funkciókat.

-A talpat csak annyira szabad kifaragni, hogy ezzel eltávolítsuk a lehámló, elhalt szarut. A talp teljes, stabil vastagságára szükség van ahhoz, hogy védje a talpat és az alatta lévő érzékeny képleteket. A talpnak nem szabad folyamatosan súlyt hordoznia. A patkókat, különösen a lapos, elülső lábakhoz tartozókat ki kell káfolni, oly módon, hogy a talp csak a teherviseléskor érhessen a patkó talpi felületéhez, de úgy, hogy ezzel ne okozzon nyomást.

-A patafal külső felszínét érintetlenül kell hagyni, kivéve a súlyos károsodásokat (kirongyolódott vagy eltorzult, elferdült paták), ahol némi alakításra szükség lehet egy kiegyensúlyozott lábállás vagy járás létrehozása érdekében.

-A patkót úgy kell kialakítani, hogy pontosan megfeleljen a jól kiegyenlített és előkészített patafal körvonalának. A patkót bőre kell igazítani, vagyis valamivel szélesebbre hagyjuk, mint a pata külső széle. Ezt leginkább a sarok felőli utolsó szeglyuktól kell megtenni ahhoz, hogy kellő teret engedjen a patamechanizmus működésének.

-A patkónak a lehető legkönnyebbnek és legegyszerűbbnek kell lennie ahhoz, hogy biztosítsa a patkolások közötti időszakban szükséges védelmet.

-A patkónak sima hordozófelületűnek kell lennie és a pata hordozószélén kell nyugodnia. A patkolás hidegen is történhet, de hasonlóan fel kell igazítani a vasat, mint melegen. A melegen patkolás (felsütés) fekete izzás állapotában végzendő.

-A patkó szárainak elég hosszúnak kell lenniük ahhoz, hogy fedjék a sarkokat és a saroktámasztókat, de csak annyira, hogy a ló ne léphesse le könnyen azokat. A lapos patájú, nagy sarokvánkossal rendelkező lovak patáit a normálisnál hosszabb patkókkal kell védeni.

-A patkót a lehető legkevesebb és lehető legkisebb méretű szöggel kell a patára erősíteni úgy, hogy az a legközelebbi patkolásig fent is maradjon. A szögeket csak a feltétlenül szükséges magasságig kell beütni. Az ideális az, ha a szegeket annyival ütjük magasabbra a régi szeglyukaknál, mint az a távolság, amekkorát a patafal nőni fog a két patkolás közötti időszakban.

Ha ismerjük és figyelembe vesszük a lábvég és a pata anatómiáját, számos súlyos következményt elkerülhetünk.

A pata funkcióit szem előtt tartva kell megpatkolni lovainkat. Élettanának ismerete nélkül nem lehet a pata helyes működésének megfelelően patkolni. Ha a pata nem tud helyesen működni, annak elháríthatatlan következményei lesznek.

Még ha a fenti elveket betartva hajtjuk is végre a patkolást lehetnek káros következményei, hiszen a pata természetes állapota megbomlik. Ezért a legújabb anyagokat és eljárásokat felhasználva igyekszünk pótolni a megbomlott egyensúlyt.